Mindent a stresszről

A mai rohanó Világban nagyon sokunkat érint a stressz és annak rendkívül kellemetlen következményei, nem túlzás azt állítani, hogy alig-alig ismerünk olyan embert aki elmondhatná magáról, teljesen stresszmentes az élete. Lehet pozitív, lelkesítő és motiváló hatása is ugyan, de a legtöbb esetben káros és romboló ereje van. Mikor válik igazán veszélyessé, mit tehetünk ellene, mi történhet ha nem foglalkozunk a jelenlétével? Cikkünk kimeríti a témát.

Mit jelent önmagában a stressz?

A stressz egy olyan fizikai és szellemi állapot, melyet jellemzően nyugtalanság, aggodalom és feszültség vált ki. Biológiailag a stressz egy olyan gyújtó reakció, mely beindítja a szervezetünk védelmi mechanizmusait. 

A stressz sok esetben - ahogy azt mindnyájan tapasztaltuk már - szükséges elemét képezi a mindennapi életünknek. Stressz hatására ugyanis képesek vagyunk motiváltabban és hatékonyabban teljesíteni. Azonban ha ez az állapot huzamosabb ideig van jelen, hamar egészségügyi problémává alakulhat, melynek következményei súlyosak lehetnek. 

Hogyan kezeli a szervezetünk a stresszhelyzeteket?

Az orvostudomány három fő szakaszba osztja a stresszreakció megnyilvánulásait.

• A vészrekació
  A stresszhelyzet akkor kezdődik, amikor a stresszkeltő esemény először megjelenik. Ilyenkor a szervezetünk energiatartalékai felkészültek a stresszhelyzettel járó alkalmazkodásra, mely a vérnyomásunk, a pulzusszámunk és a vércukorszintünk emelkedését eredményezi.
• Az aktív ellenállás fázisa
  A vészreakciót követően a szervezetünk további energiatartalékokat szabadít fel. Ilyenkor fokozottan termelődik az adrenalin és a kortizol, azaz a stresszhormonok. Ezeket a tartalékokat szervezetünk azonban nem pótolja, ezért a tartalékok idővel kimerülnek, melynek következtében a szervezet ellenálló képessége is csökken.
• A kimerülés állapota  
  Miután a szervezetünk energiatartalékai teljesen kimerültek, a kimerülés állapota következik, mely bizonyos esetekben akár súlyos következményekkel is járhat.

Mikor hasznos, mikor káros?

Ahogy már említettük, sok esetben a stressz hasznunkra válhat. Bizonyos helyzetekben, mint például egy fontos vizsgán vagy egy állásinterjún kifejezetten hasznos vagy akár szükséges is lehet, még ha előtte nem is éljük meg pozitívan, elvégre félünk, idegeskedünk. A stressz ezekben a helyzetekben arra késztethet minket, hogy komolyabban vegyük a kötelezettségeinket és jobban teljesítsünk.

 

A stressz energikusabbá, aktívabbá és fókuszáltabbá tehet minket, növelheti a koncentrációs képességünket és bizonyos vészhelyzetekben akár meg is mentheti az életünket. 

Az egészséges mértékű stressz a modern életmód velejárója, és alapvetően nem jelent veszélyt az átlagemberre. Egy bizonyos ponton túl azonban a stressz káros hatással lehet az egészségünkre, az általános közérzetünkre, a produktivitásunkra, a kapcsolatainkra, valamint az életünk minőségére.

A stressz gyakran csak rövid ideg tartó eseményeknek a következménye, így hamar el is múlik. Néha viszont hosszan tartó eseményekkel függ össze, a nyomás pedig idővel növekedhet, majd állandóvá válhat. A stressz tehát a forrásától függően lehet hasznos vagy akár káros is, a tünetek és a kezelés módszerei pedig eltérőek lehetnek. Az orvostudomány alapvetően háromféle stresszt különböztet meg. 

A stressz különböző fajtái

A stressz különböző típusainak felismerése kulcsfontosságú a stressz kezelésében. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) kutatásai szerint a stressznek három fő fajtája van; az akut stressz, az epizodikus akut stressz és a krónikus stressz, melyek mind más és más jellegzetességekkel, tünetekkel rendelkeznek, és melyeket mind eltérő módszerekkel kell kezelni.

1. Az akut stressz
   A stressz leggyakoribb megjelenési formája az akut stressz, melynek legfőbb okai a közelmúltban történt stresszhelyzetek miatti feszültség, valamint a közeljövő várható eseményei miatti aggodalom. Az akut stressz rendkívül gyakori, bárki életében megjelenhet, és szerencsére könnyen kezelhető.
2. Az epizodikus akut stressz
   Bár az akut stressz általában rövid ideig áll fent és a legtöbb embernél nem okoz súlyos panaszokat, bizonyos embereknél a szorongás és a feszültség érzése elhúzódhat, az akut stressz hosszabb ideig jelen lehet. Ha az akut stressz hosszútávon fennáll, akkor epizodikus akut stresszről beszélhetünk.
   
3. A krónikus stressz
   A stressz legsúlyosabb formája a krónikus stressz, mely napi szinten jelen van a beteg életében. Krónikus stresszről akkor beszélhetünk, ha a feszültség vagy a szorongás érzete nem múlik el, és a beteg testi egészségére is káros hatást gyakorolnak az érzelmei.
   

Melyek a stressz leggyakoribb tünetei?

A stressz tünetei és azoknak a mértéke különbözhet a stressz típusától függően, de általánosságban elmondható, hogy az állandó szorongás, az idegeskedés, az ingerlékenység és a türelmetlenség gyakori tünetei a stressznek.

A stressz hosszútávon csökkenti az immunrendszerünk védekezőképességét is, ezért megnő a különböző megbetegedéseknek a kockázata. Jellemző a gyakori fejfájás, a migrén, a mellkasi fájdalom, valamint a szívproblémák kialakulásának az esélye is nő. Mindemellett okozhat a stressz olyan fizikai tüneteket is, melyekre talán nem is gondolnánk elsőre. Ilyenek például a gyakori felsőlégúti panaszok, a bőrbetegségekre való fogékonyság vagy akár a hajhullás is.

A stressz okozta kognitív, érzelmi, fizikai és a viselkedésünkre vonatkozó tüneteket a következőképpen lehetne szemléltetni: 

Kognitív tünetek

• Koncentrációs problémák
• Folyamatos aggódás
• Túlgondolás és cikázó gondolatok
• Rossz megítélési képesség
• Memóriaproblémák

Érzelmi tünetek

• Depresszió
• Pesszimizmus
• Ingerlékenység, hirtelen harag
• Szorongás
• Egyéb mentális problémák

Fizikai tünetek

• Rosszullét
• Szédülés
• Izzadás
• Mellkasi nyomó fájdalom
• Légszomj
• Gyakori megbetegedések
• Bőrbetegségek
• Emésztési zavarok

Viselkedési tünetek

• Evési szokások megváltozása
• Alvási zavar, álmatlanság
• Alkohol- drogproblémák
• Teendők halogatása, elengedése

 Mik lehetnek a legfőbb kiváltó okok?

Az akut stressz kiváltó okai

Az akut stressz legfőbb kiváltó okai olyan aggodalmat keltő események, melyek a közelmúltban történtek, vagy a közeljövőben fognak történni, de nem állnak fent hosszútávon. Ilyenek lehetnek például a következő események.

• Egy vizsga, melyen rosszul teljesítettünk
• Vita egy barátunkkal vagy családtagunkkal
• Tanulmányok megkezdése vagy befejezése
• Aggodalom egy közelgő állásinterjú miatt
• Munkahelyi nehézségek, például vita a főnökkel
• Foglalkozás megváltozása, munkahely váltás
• Terhesség és gyermek születése
• Iskolaváltás
• Költözés
  

Az epizodikus akut stressz kiváltó okai

Az epizodikus akut stressz kiváltó okai lehetnek akár ugyanazok, mint az akut stressznél, azzal a különbséggel, hogy sokkal hosszabb ideig fennáll a stressz.

Előfordulhat tehát, hogy egy-egy munkahelyi probléma hatására olyan mértékű munkahelyi stressz alakul ki bennünk, hogy minden alkalommal aggódunk vagy szorongunk, amikor be kell mennünk dolgozni.

Egy rosszul sikerült vizsga után előfordulhat, hogy a további csalódás félelme miatt minden alkalommal, amikor az egyetemre készülünk, feszültnek érezzük magunkat. 

A krónikus akut stressz kiváltó okai

A krónikus akut stressznél már olyan kiváltó okokról van szó, melyek elég súlyosak ahhoz, hogy akár megkeserítsék az életünket, és melyeknél hosszú távon tehetetlennek és reménytelennek érezzük magunkat.

Ilyenek lehetnek például a következő életesemények: 

• Munkanélküliség, szegénység
• Egy közeli családtag halála
• Nem feldolgozott gyermekkori trauma
• Családon belüli erőszak
• Súlyos sérülések és betegségek
• Börtönbüntetés
• Eladósodás 

Mik a hosszútávon fennálló stressz veszélyei?

A stressz elméletének megalapozója, Selye János a kutatásai során patkányokon végzett kísérleteket és azokat különböző idegi- és fizikai stresszhelyzeteknek tette ki. Vizsgálatával arra kereste a választ, hogy az egyes szervekre milyen hatással lehet a hosszasan fennálló stressz.

Hamar megállapította, hogy szinte minden szerv komoly károsodást szenvedett, mely károsodásokat egy ideig kezelni lehetett, azonban egy idő után visszafordíthatatlanná váltak és az egyén halálához vezettek.

A következő szervek, szervrendszerek károsodtak a leginkább:

• A szív- és érrendszer
• Az immunrendszer
• A tápcsatorna
• A vesék
• A bőr

A hosszútávú krónikus stressz számos megbetegedést, akár szívrohamot, magas vérnyomást, szívinfarktust, ideggyulladást vagy érrendszeri megbetegedéseket is okozhat, valamint a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) kialakulásának a kockázata is megnő.

Kimondottan gyorsítja az öregedés folyamatát, és kifejezetten veszélyesnek számít az egészségre nézve az oxidatív stressz, melynek során a káros hatású szabadgyökök rombolást hajtanak végre a szervezetben.

Mivel a krónikus stressz testi és mentális következményei súlyosak, ezért kezelni is nehéz őket, sokszor az orvosi vagy pszichiátriai beavatkozás is szükséges lehet.

Rendkívül fontos tehát, hogy időben felismerjük a stressz tüneteit és megtanuljuk, hogy mely életesemények válthatnak ki belőlünk stresszt. Amint úgy érezzük, hogy stresszesek vagyunk, próbáljuk meg leküzdeni, vagy legalább csökkenteni a stresszt.

A stressz csökkentése életmódbeli változtatásokkal

• Vezessünk be alvási rutint és tartsuk magunkat mindig hozzá
• Aludjunk legalább 6 órát
• Lefekvés előtt ne végezzünk szellemi vagy fizikai munkát, engedjük meg a testünknek és a szellemünknek a megnyugvást
• Lefekvés előtt kerüljünk a hosszan telefon nyomogatást
• Kerüljük a kiadós vacsorákat és a késői italozásokat
• Próbáljunk ki néhány meditációs vagy jóga gyakorlatot
• Alakítsunk ki egy egészséges étrendet
• Mozogjunk rendszeresen
• Használjunk Expert Immune™ multivitamint
• Osszuk be hatékonyan az időnket és ha valami nem fér bele, bátran mondjunk nemet

Stressz ellen Expert Immune™ multivitaminnal

A B-vitamonok elengedhetetlen részét képezik a stresszkezelésnek. A B1-vitamin (tiamin), a B2-vitamin (riboflavin), a B3-vitamin (niacin), a B5-vitamin (pantoténsav), a B6-vitamin (piridoxin), a B7-vitamin (biotin), a B9-vitamin (folsav) és a B12-vitamin (kobalamin) mind jótékony hatással vannak az idegrendszerünkre, az agyi működésünkre, és a hangulatunkra, így elősegítik a nyugtalan állapotok megszüntetését.

Stresszhelyzet esetén a magnézium szintén szükséges részét képezi az életünknek, hiánya ugyanis közvetlen okozója lehet az idegességnek. A megfelelő magnéziumbevitel enyhíti a fokozott stressz tüneteit, valamint jótékony hatással van az idegekre és az izmok működésére is.

Az Expert Immune™ multivitamin tartalmazza a fent említett összes vitamint és ásványianyagot, és napi egy tabletta már fedezi a teljes napi szükségletet.

Köszönjük, hogy elolvastad a cikkünket. A VIT Magazinban még sok hasonlóan érdekes tartalmat találsz magadnak, ha pedig az Expert Immune™ Multivitaminnal kapcsolatban van kérdésed, írj nekünk bizalommal az info@vitmedical.hu e-mail címre.😊